Quantcast
Channel: GANGSTER4LIFE
Viewing all articles
Browse latest Browse all 75

Best Albums of 2010

0
0

Ahogy már a múltkor kifejtettem, kedvenc listámat évtizedes szintre szeretném hozni, ami egy kis lemaradás behozással is jár. További egy évet utaztam még vissza, és összeszedtem, hogy melyik lemezek voltak a legjobbak 2010-ben. Amit rögtön kiemelnék, hogy a listán szereplő albumok már 10 évesek, és te jó ég, mennyire telik az idő. Ráadásul sok kedvencem pont ebben az évben debütált, tehát rendkívül érdekes Top 10 keletkezett. Természetesen ismét nehéz volt a 10 évvel ezelőtti énemmel gondolkodni, muszáj voltam átértékelni a lemezeket, melyik az, ami még a mai napig is nagyon tetszik. Sokszor nem tudtam dönteni, hogy annak alapján válasszam ki, hogy melyik a jobb, hogy régen mit hallgattam sokat, vagy mára mennyiben módosultak a preferenciák. Szóval így a kettő keveréke alapján született meg a lista, íme:

10. Shakira – Sale el Sol
2010-ben szerintem Shakira volt a leghallgatottabb énekesnő, hiszen a nyár dala egyértelműen a foci VB himnusza, a Waka Waka volt ebben az évben. Nekem már egyébként 2009-ben visszatért Shakira a zenei köztudatomba a She Wolf-fal, ami rendkívül furcsa is volt, hogy hirtelen nem az echte gyerekkorom slágereit hallani az énekesnőtől. Természetesen ezt követően is figyeltem a további új dalait, ahogy Shakira is pont megtalálta az új évtized hangzásvilágát, és folytatta a She Wolf vonalat a Loca és Rabiosa dalokkal. Ezek mellett pedig az énekesnő visszatért a gyökereihez is, és rendkívül érzelmes latin dallamokkal varázsolta el a világot. Megmondom őszintén, hogy nekem ezek a nagyon lassú és inkább szenvedősebb számok sose voltak a kedvenceim, de a kislemezes dalok természetesen összességében igen nagyot emelnek az albumon. Majdnem nem fért fel a listára egyébként, mert Ke$ha debütáló lemezén is nagyon elgondolkodtam, illetve Cheryl második albuma is majdnem a Top 10-be került. De összességében nagyon sok olyan dal került a Sale el Sol-ra, amik nélkül nem lenne igazi egy 2010-es lista. Egyébként egy érdekesség, hogy nekem a Gordita a kedvencem az albumról, nem a mainstream dalok. Bár gondolom elég sokan tudtak élni enélkül az infó nélkül is.
Kedvencek: Gordita, Loca, Waka Waka

09. Katy Perry – Teenage Dream
Nagyon durva, hogy mit véghez nem vitt Katy Perry harmadik stúdióalbumával. Többek között rekordokat döntött meg a kislemezeivel, női előadónak még nem sikerült ugyanis 5 number 1 dalt egy lemezről összehoznia. Nem is csoda, én is teljes oda meg vissza voltam az albumért 2010-ben. Mondjuk annyira nagy rajongó nem voltam, hogy a budapesti koncertre elmenjek, de nagyon szerettem a lemezt. A hivatalos oldalakon az a statisztika mondjuk nincs fent, hogy Katy Perry azt is elérte, hogy azokat a dalokat, amiket egy időben szerettem, annyira meg tudjam unni, hogy arra nincsenek szavak. Nem tudom, hogy azért, mert a Firework szólt szinte mindenhonnan, vagy csak nagyon középszerű pop nóták ezek, de így minimálisan tudok azonosulni azzal, hogy én ezeket valaha is szerettem volna. Ráadásul ha 2010-ben csináltam volna a listát, akkor biztos, hogy dobogós lett volna szerintem. Természetesen egy-két dalt még most is szeretek, bár most flashback-ként villant be, hogy mennyire ki voltam akadva, amikor megtudtam, hogy Kanye West változat is lett az E.T.-ből, és egy borzalmas klipet hoztak össze ehhez a dalhoz. Mennyire tudom irigyelni így a koronavírus járvány közepén a 10 évvel ezelőtti problémáimat.
Kedvencek: E.T., Circle The Drain, California Gurls, Teenage Dream

08. T.I. – No Mercy
Talán már párszor kiemeltem, de muszáj ismét megemlítenem, hogy T.I. magasan a kedvenc férfi előadóm, rapperem. Nagyon megszerettem az évek alatt. Természetesen számomra a Live Your Life-fal vált ismertté, így eleinte azt a lemezét hallgattam sokat. 2010-ben már természetesen eléggé szerettem, így nem volt kérdés, hogy az új albumot is meg akarom ismerni. Szerintem nem mondok nagy butaságot azzal, ha kijelentem, hogy ezt egyébként még mostanra se sikerült teljesen. Régen talán a Get Your Back volt az a kislemezes dal, ami felkeltette az érdeklődésemet. Mondjuk hamar a Castle Walls lett nekem az etanol az albumról. Valahogy így a többszöri hallgatások után nekem még mindig kicsit egysíkú a lemez, és pont olyan unalmasabbak a zenék rajta, hogy még nem éreztem át annyira. Természetesen vannak kivételek, de összességében – még – nem győzött meg teljesen az album, így csak a 8. helyen végezte. Mondjuk érdekes az is, hogy az All She Wrote-ot is csak évekkel később fedeztem fel.
Kedvencek: Castle Walls, All She Wrote, Get Your Back

07. Alesha Dixon – The Entertainer
Saját magamat is megleptem, amikor megtaláltam, hogy ez a lemez is 2010-ben jelent meg, és te jó ég, hogy én mennyit hallgattam annak idején. Egyből előhozta a régi emlékeket, ezeket a dalokat én már tényleg majdnem teljesen el is felejtettem, és az is biztos, hogy majdnem volt már az 10 év is, amikor utoljára hallgattam ezeket a dallamokat. Teljesen tetszett az album, az akkori popzene kedvelő énem szerette, és természetesen volt benne egy kis hip-hop vonal is, nagyon minimálisan, UK style. Vagyis pont annyira, hogy nem csak az a kis langyi pop album. Szóval nem meglepő, hogy már rögtön a 7. helyre is ugrott Alesha lemeze. Azt nem is tudtam, hogy nem szólóban kezdte a karrierjét, úgyhogy 10 év után is érnek újdonságok. Mindenesetre ajánlom mindenkinek a korongot, nagyon jól összehozták.
Kedvencek: Drummer Boy, Radio, Every Little Part Of Me

06. Tinie Tempah – Disc-Overy
Ijesztő, hogy pár album mennyire vissza tud repíteni a gimnáziumba. Tinie Tempah debütáló lemeze is pontosan ilyen, de nagyon. A Pass Out és Written In The Stars zenék nagyon nagy kedvenceim voltak, még egyik osztálytársam mutatta őket, és nagyon szerettük. Természetesen nagyon sokat hallgattam a lemezt, és teljesen jól tükrözi a 2010-es évemet, hiszen ekkor már szinte egyértelmű volt, hogy a hip-hop vonal lesz az, amelyik irányba menni fogok, de itt még csak kicsit fekásodtam el. Itt is muszáj kiemelnem a brit vonalat, olyan jól érződik ezeken a dalokon is valamiért a UK feeling. Remélem soha senki nem kérdez erre rá, és kell megmagyaráznom, hogy pontosan mire is gondolok, mert még én se értem teljesen. Mindenesetre a Miami 2 Ibiza a főiskolai évek során is ismét előjött, mint hatalmas zene, szerintem az egy örök klasszikus marad. Tinie Tempah pedig rendkívül nagy lendülettel tudott berobbanni, nagy boldogsággal töltött el, amikor láttam Instagram bejegyzései között, hogy mennyire büszke a 10 évvel ezelőtt kiadott debütáló albumra. Én is teljesen az lettem, hiszen már akkor megszerettem őt.
Kedvencek: Written In The Stars, Miami 2 Ibiza, Pass Out

05. Black Eyed Peas – The Beginning
Szeretnék egy perces néma csendet kérni, hiszen ez a lemez az utolsó, amin még Fergie is a Black Eyed Peas tagjaként szerepel. Illetve muszáj megemlítenem azt is, hogy konkrétan a kedvenc együttesem/bandám albumáról van szó. Annak idején nem lepett meg, hogy a The E.N.D. nagy sikerét követte egy újabb lemez, ahol az elektronikus vonalat még egy kicsit felsőbb szintre kapcsolták. A 2010-es évek elején határozottan ez volt a trend, nagyon érdekes, ahogy minden előadó elment ebbe az irányba, mondjuk sikerült is nagy buli slágereket kiadniuk. Így tett a Black Eyed Peas is, és próbálta az I Gotta Feeling szintet hozni. Szerintem egészen jól sikerült a The Time, bár talán a Don’t Stop The Party szólt nagyobbat a bulikban. Hiába, a Black Eyed Peas minden műfajban megállja a helyét, ezt be is bizonyították. Mondjuk sajnálom, hogy pont az echte hip-hop stílushoz már nem fért be Fergie, viszont azt 2010-ben még egyáltalán nem tudtam, hogy 8 évet kell várnom arra, hogy új zenét halljak tőlük. Szerencsére sikerült ezt kárpótolni azzal, hogy kétszer is láthattam őket élőben! Zseniális élmény volt, főleg a berlini koncert, nagyon imádtam.
Kedvencek: Do It Like This, Just Can’t Get Enough, Don’t Stop The Party, The Time (Dirty Bit)

04. Drake – Thank Me Later
2010 az az év, amikor hivatalosan is berobbant Drake a köztudatba. Valamiért én őt egyébként nagyon szerettem már a 2009-es mixtape-je kapcsán. Nem emlékszem, hogy egyáltalán hogy jutottam el oda, hogy őt kezdjem el hallgatni, de a debütáló lemez is igen nagy kedvencem volt 10 éve. Természetesen megvan az albumon ez a nagyon R&B vonal, ami nekem néha már túlságosan is sok (vagyis inkább pont kevés), ezeket a dalokat annyira nem szerettem (most se), viszont határozottan kompenzálják a pörgősebb dalok, amik nagyon nagy kedvenceim (szerintem még ma is). Pont ezek miatt a számok miatt szerettem meg egyébként Drake-et, és 2010-ben volt szerintem a “rajongásom” a tetőfokán. Bár lehet volt az 2011 is, már annyira nem emlékszem. Mindenesetre nagyon bennem van az az emlék, amikor elkezdtem hallgatni az albumot, és megszólalt a Fireworks, ami egy nagyon zseniális alkotás. Természetesen a kislemezes dalokat is nagyon bírtam, az Over és a Find Your Love is nagyon nagy kedvenceim. Ezzel pedig meg is válaszoltam a korábbi kérdésemet. Szerintem ezeket a dalokat fedeztem fel Drake-től, mert egy időben nagyon nyomon követtem a Billboard Hot 100 listát, és pár másodperces bevágásokból fedeztem fel új kedvenc dalokat. Most olyan jóleső nosztalgikus érzések fogtak el, mennyivel másabb volt az iskola után leülni a gép elé, és ilyen dolgokkal foglalkozni, miközben jöttek az MSN üzenetek. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy Nicki Minaj is ebben az évben adta ki debütáló lemezét, és mindkettőn szerepel egy közös Nicki-Drake dal.
Kedvencek: Fireworks, Up All Night, Over, Fancy

03. Eminem – Recovery
Egy dolgot szerintem sose fogok teljesen érteni, hogy Eminem éppen melyik albumát kell szeretni, vagy éppen nagyon nem szeretni. Azt tudom – legalábbis a Recovery majdnem minden dalában megtalálható-, hogy az előző (Relapse) az nagyon rossz lett, úgyhogy azt Eminem se szereti. Nekem ez egy kicsit még mindig fura, hogy akkor minek ad ki olyan lemezt, amire kicsit sem büszke, vagy a fene se tudja igazából. Ennyire nem vagyok képben Eminem-mel kapcsolatban. Számomra konkrétan ő is 2010-ben jelent meg. Sokak számára ez ijesztő infó lehet, de én tényleg nem ismertem előtte egy dalát sem. Semmilyen zene csatornánk nem volt régen, úgyhogy olyan minimális ismereteim voltak az éppen aktuális dalokról, hogy inkább ne is menjünk bele. Ráadásul szerintem a 2000-es évek második fele már úgy telt, hogy rádiót se hallgattam annyit, mint előtte. Mindegy, ennyire már nem akarok nosztalgiázni. Tehát természetesen én, a nagy Rihanna rajongó megismerkedett a rapperrel 2010-ben. Lenne valami összefüggés? Természetesen a Love The Way You Lie. Talán az év egyik legjobb daláról van szó, legalábbis hatalmasat ütött régen. Mondjuk nekem a Not Afraid is nagyon nagy kedvencem lett, szerintem ez is a Billboard miatt. Az viszont biztos Eminem lemeze biztos, hogy a lista végére került volna, ha tényleg 2010-ben készítettem volna. Így viszont felkerült a dobogó harmadik fokára, amihez nagyon sokat hozzátett a Space Bound, amit még 2014-ben fedeztem fel és szerettem nagyon meg, illetve a Cinderella Man, amit meg még leírni is gáz, de szerintem 2018-ban. Lehet nem hallgattam eléggé alaposan meg sose a Recovery-t, az az igazság.
Kedvencek: Space Bound, Love The Way You Lie, Cinderella Man, Not Afraid

02. Nicki Minaj – Pink Friday
Nagyon nagy volt a küzdelem az 1. és a 2. hely között, annyit elárulhatok. Igazából szinte holtverseny, de valamiért mégis Nicki Minaj debütáló lemezét tettem a dobogó második fokára. Alapvetően megint az játszott nagyobb szerepet, hogy 2010-ben mi volt az az album, amire jobban rá voltam függve. Olyannyira, hogy ezt 10 év után se tudom elfelejteni. Természetesen a Pink Friday is nagyon nagy kedvencem lett, Minaj már a kezdetektől belopta magát a szívembe. Szerintem itt is a Billboard lista lehetett a ludas (kezdem azt érezni, hogy 2010-ben minden nagy felfedezésem és kedvencem innen jött), a Your Love maradt meg a fülemben. Aztán jöttek a dalok egymás után, Nicki Minaj is hivatalosan berobbant a zenei iparba. Akkoriban még csak kezdetleges rapfüggő voltam, nem tudtam még, hogy mi is vár rám. Pedig már sejthető lett volna, hiszen igyekeztem minden online felületen védeni Minaj-t. Valamiért az rémlik, hogy nagyon sokan nem szerették. Pedig már a debütáló lemezénél is mekkorát alakított, ami 10 év után is zseniális. Nem mindenki mondhatja el magáról, hogy legelső albumán olyan nevek szerepeljenek, mint Eminem és Rihanna. Akik 2010-ben ugye nagyon nagyot mentek együtt is. Viszont Minaj is. Nem tudom, hogy a Super Bass is ehhez a lemezhez tartozik, vagy az már inkább a későbbi deluxe változat, mindenesetre nekem úgy rémlik, hogy azzal tette meg leginkább az elismerő áttörést. Pedig a Fly klipjében milyen menő volt a leopárdos haja. És fun fact, Twitter profilképem még mindig az a közös kép, amit Rihanna társaságában készített Nicki.
Kedvencek: Fly, Did It On ‘Em, Roman’s Revenge, Moment 4 Life

Talán mostanra már mindenki összerakta, hogy 2010-ben melyik lemez nyert meg teljesen. A tovább mögött ki is fejtem.

01. RIHANNA – LOUD

Szerintem senki se lepődött meg ezen igazán, hiszen egyetlen dolog örök marad, az pedig a Rihanna rajongásom. Mondjuk megmondom őszintén, hogy kicsit megingott a történet, hiszen Minaj nagyon erős lemezzel indította el karrierjét, de – ahogy már többször mondtam – a múltat nem lehet letagadni. Szerintem sokkal többször hallgattam meg a Loud dalait, mint a listán szereplő összes albumot együtt. Sose felejtem el azokat a pillanatokat, amikor izgatottan vártam, hogy éppen melyik lesz a következő dal, ami kiszivárog a legújabb Rihanna lemezről. Mindig nagyon izgalmas volt a nyár vége / ősz eleje, hiszen akkor már lehetett érezni, hogy érkezik valami. Elkezdtek érkezni a hintek, a grafikák az új stílusról, az esetleges új hajviselet. Nagyon tudták, hogy mi kell a tini népnek, hogy Rihanna ismét elkápráztassa őket. Engem mindig kilóra megvettek, mindig is elfogult voltam vele szemben. A brutális hype a Rated R megjelenése előtt nagyon emlékezetes marad számomra, de ami azt illeti, ugyanolyan lelkesedéssel vártam a következő erat.

Már lehetett tudni, hogy kicsit elektronikusabb és poposabb vonal fog érkezni, amit az Only Girl tökéletesen fel is konferált. A lead single dalok mindig sokkal erősebbet ütöttek, mert végre fel lehetett lélegezni, hogy érkezik az új anyag. Nagyon szerettem, pörgős volt, zseniális volt. Szöges ellentéte, a What’s My Name érkezett utána, természetesen Drake közreműködésével. 2010 nem az az év, amikor Drake nincs ott mindenhol. De mennyire jó is lett a közös dal ezzel az R&B hangulattal, nagyon imádtam. Határozottan elérték a céljukat a két dallal, mert már nagyon rá voltam kattanva a Loud-ra csupán ennyiből. Harmadikként talán pont az S&M szivárgott ki, hatalmas port kavarva.

Ezután igazából már csak a torrent oldalakban volt a rajongók minden reménye. Nem is kellett sokat várni, érkeztek az új dalok. Volt mondjuk pár olyan, amelyiknél csak 30 másodperces részlet jött csak. Ez volt a Man Down-nal az első találkozásom. Nagyon zavart, hogy pont ezt a számot nem tudom normálisan meghallgatni, mert már a kis részlet is nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Akkor még nem tudtam, hogy minden idők egyik legjobb Rihanna dalának pár ritmusát hallottam.

A lemez megjelenését követően teljesen oda meg vissza voltam az albumtól, csak azt sajnáltam, hogy ilyen rövidre sikerült. Viszont a 2010-es énemnek még ennyi is bőven elég volt, csak úgy buzgott bennem a rajongás. Nagyon tetszett, hogy a Cheers-ben felfedeztem Avril-t, ráadásul a legnagyobb plusz pont Rihanna csapatának, hogy a klipbe is bekerült a kanadai énekesnő. Nekem az nagyon pozitív volt, hogyha már tőle van a sample, akkor fel is vállalják, vagy hogy mondjam. Egyébként a Cheers az a dal, amivel 2010-ben még nem tudtam azonosulni, viszont a hétvége és egy jó Jameson jelentése mára már teljesen átértékelődött bennem. Ezért is érdekes, hogy mit tud tenni 10 év, teljesen más perspektívából, konkrétan szinte teljesen más emberként nézünk a dolgokra ennyi idő után.

Természetesen Drake mellett Nicki sem hiányozhatott az albumról. Nagyon szerettem mindig is a Raining Men-t, de valahogy továbbra is úgy érzem, mintha valami hiányozna belőle. Pedig egy nagyon epic szám is lehetne, de valamiért mégis kéne még bele valami. Lehet hasonló érzések voltak a Love The Way You Lie kapcsán, ezért készült belőle egy lassabb, több Rihanna-t tartalmazó változat. A hatalmas hype után szerintem teljesen indokolt volt, én nagyon örültem neki, hogy lett külön Rihanna verse is így. Nem lett annyira érzéki, mint a Skin, viszont kellett a lemezre ez is. Csak továbbra is azt tudom mondani, hogy nyugodtan jöhetett volna több minden a Loud-ra.

Összességében tehát ismét Rihanna szállította az év albumát, ami már csak azért is lesz izgalmas, hiszen a következő lépés majd a 2010s lista lesz, ahol majd a legjobbak csapnak össze. Kíváncsi vagyok meg tudom-e ugrani majd.


Viewing all articles
Browse latest Browse all 75

Latest Images

Trending Articles





Latest Images